Ha egy tehetséges, elkötelezett játékosunknak sikerül egy nálunk egyértelműen magasabban lévő ligába igazolni, és tud jó pozíciót kiharcolni magának, az előrelépés a karrierje szempontjából, nyilatkozta Szongoth Kristóf utánpótlás menedzserünk 2024 júniusában. Azóta Akadémiánk több játékosa is jelentkezett külföldi tryout-okra. Büszkék vagyunk rá, hogy többeknek sikerült is bekerülni erősebb bajnokságokba, például Gyulai Miklósnak, aki a 2024/25-ös szezonra a finn Pelicans U18-as keretében harcolt ki magának helyet. A 16 éves játékost megkértük, hogy röviden meséljen a kiköltözésről, és a légiós karrierje kezdeteiről.
Miért döntöttél úgy, hogy külföldön próbálsz szerencsét?
Régóta szerettem volna szintet lépni és kipróbálni magam külföldön. Nagyon boldog voltam, amikor a bemutatkozó e-mailem és videóm alapján több helyre is meghívtak tryout-ra. Finnország Európában az egyik legnevesebb hokinemzet, ezért vonzónak találtam ezt a lehetőséget. Itt magasabb szinten fejlődhetek, játszhatok, és a céljaim elérésében Finnország nagy segítséget nyújt. Már eddig is rengeteg új dolgot tanultam, és még sokat tanulhatok, ami tökéletesíti a játékomat.
Milyen volt a költözés? Nem tartottál attól, hogy egy idegen országba kerülsz?
Az elején egy kicsit izgultam, hogy milyen lesz, de gyorsan megszoktam a helyet. A csapattársak és az edzők is sokat segítettek ebben, mindenki nagyon kedves és segítőkész volt. A szüleim mindenben támogattak, és sok időt töltenek itt velem.
Hogy érzed magad Finnországban? Milyen élmény egy olyan országban élni, amelynek nem beszéled a nyelvét?
Nagyon tetszik Finnország. Az emberek kedvesek, és a legtöbben beszélnek angolul, így jól megértjük egymást. Kéttannyelvű általános iskolába jártam, és a gimnáziumom is kéttannyelvű, ahol most magántanuló vagyok, így szerencsére jól megy az angol. Tanulom a finn nyelvet is, és már egész sok mindent megértek az edzéseken. Az edzők alapvetően angolul beszélnek velem, de a csapat is gyorsan befogadott. Nagyon tetszik, hogy mindenkinek közös a célja, és a csapattagokat családtagként kezelik. Nem messze a pályától, egy apartmanban lakom, így biciklivel gyorsan eljutok az edzésekre és az iskolába is. A hely régen katonai központ és laktanya volt, amit teljesen felújítottak, és új apartmanokat alakítottak ki belőle. Ez egy gyönyörű, zöld városrész, tele fákkal, erdőkkel és tavakkal. Nyáron gyakran járunk fürödni egy közeli tóhoz, télen pedig sípályák és sífutópályák is elérhetők negyedórányi távolságon belül.
Össze lehet hangolni a sok edzést a tanulással?
Most egy előkészítő osztályba járok, ahol más külföldi gyerekek is tanulnak. Ez egy nyelvi osztály, ahol finnül tanulunk, de ha új vagy, angolul is segítenek. Az iskola 14:15-kor ér véget, és az edzések legtöbbször 17:00-18:00 között kezdődnek. A kettő között ebédelek és pihenek, vagy a magyar gimnázium tananyagával foglalkozom, mivel abból félévente vizsgázok.
Ha problémád van, kihez fordulsz segítségért?
Az edzőkre és a csapattársaimra bármikor számíthatok, ők mindig segítenek. Természetesen a családomra is támaszkodhatok, mivel mindig van itt velem valaki közülük.
Milyen célokat tűztél ki a hokiban? Meddig szeretnél eljutni?
A célom az NHL és a felnőtt válogatott. Szeretnék minél hamarabb profi szintre jutni. Finnországban nagyok az elvárások és komoly a nyomás már az edzéseken is, de ez nekem nagyon tetszik, mert kiválóan felkészít a profi hokira.
Hogyan néz ki egy átlagos napod?
Heti három reggeli edzésem van hétfőn, szerdán és pénteken. Ilyenkor korán kelek, mert 7:30-ra kell mennem, és 8:00-tól 9:20-ig tart a jeges edzés. Utána hazamegyek reggelizni, majd 10:15-re megyek iskolába, ahol 14:15-kor végzek. Ezután ebédelek, pihenek, vagy a magyar gimnázium anyagával foglalkozom. A délutáni edzések 18:00-kor kezdődnek, és általában száraz és jeges edzésem is van, így 21:30 körül érek haza. Vacsora után egyből lefekszem aludni, mert másnap minden kezdődik elölről.
